A hadiipar befolyása

Pogátsa Zoltán: Háború!!!, USA, neoliberalizmus!
(részlet)

“Eisenhower először szólt nagy nyilvánosság előtt egy olyan jelenségről, amely társadalomtudósokat évek óta foglalkoztatott, a köztudatba azonban ennek a beszédnek köszönhetően került be.

A több szakértő bevonásával egy évnél is hosszabban fogalmazott beszédében hadi-ipari komplexumként (military-industrial complex) hivatkozik politikai, üzleti, katonai és tudományos elitcsoportok együttműködésének arra a II. világháborút követően intézményesült rendszerére, amely a termelési folyamatokat úgy vonja egyre erősebben befolyása alá, hogy közben a társadalom képtelen ellenőrzést gyakorolni felette. (…)

A háború után egyesek a hadsereg leépítése mellett érveltek, a megrendelésekhez hozzászokott cégek azonban felhívták a figyelmet a szovjet fenyegetésre, majd annak elmúltával a kínaira, még később pedig az iszlamista terrorizmuséra. (…)

Az elmúlt évtizedek leghosszabb katonai konfliktusának, az afganisztáni háborúnak pl. legitim politikai célok, illetve világos katonai stratégia híján egyedüli funkciója a hadiipari megrendelések biztosítása, illetve a terror elleni háború propagandája.

http://pogi.blog.fn.hu/index.php?view=bejegyzes_oldal&bejid=154471&bejcim=Haboru&todo=%2F


Lénárt Ferenc: A hadiipar hatalmi komplexummá szerveződése
(részletek)

A társadalmilag és gazdaságilag legfejlettebb államok katonai, politikai, titkosszolgálati és gazdasági erői a keleti és nyugati tömbben – a második világháború befejezése után elsőként az Amerikai Egyesült Államokban – a hatalom gyakorlása tekintetében igen jelentős önállóságra tesznek szert. Politikai és gazdasági, sőt társadalmi téren igen szembetűnővé vált az a törekvés, ahogy a hadsereg képviselői nemegyszer érdekeiknek megfelelően befolyásolják az állami döntések meghozatalát, akár meg is gátolják a számukra kedvezőtlen döntések véghezvitelét. A hadsereg kapcsolatai egyre inkább kiszélesednek, befolyásuk jelentős mértékben megnő.

Ezt a keleti tömbben – élén az egykori Szovjetunióval – “természetesen” hivatalosan soha nem ismerték el, azt a politikai hatalom sokáig titkolta. A kapcsolat fő célja, lényege persze ugyanaz volt, csak a folyamat jellege volt más. (…)

Az üzletemberek, valamint az államapparátus emberei – kapcsolataik, érdekeik és céljaik példátlan méretű összefonódásával – közvetlenül ragadták meg a hatalmat.

 

A katonai és a titkosszolgálati vezetés valódi hatalma tovább nő: létrejön a két fél és a legfőbb fegyvergyárosok szövetsége, de a döntő, meghatározó hatalom a monopóliumok és az egyre erősödő pénzügyi csoportok kezében van.

Az óriási hadianyag- és -eszközgyártó társaságok között a tulajdonviszonyok szempontjából igen nagy az átfedés.

Itt találhatók azok a személyek, akiknek vagyona másokénál sokkal nagyobb mértékben függ a katonai üzletektől, akik másoknál jóval szorosabb kapcsolatban állnak a tábornokokkal, akik a legszorosabb személyes érintkezést tartják fenn a legfőbb katonai és titkosszolgálati vezetéssel. Megjelenik az “élet színpadán” a hadiipari komplexum. (…)

A hadiipari komplexum létére – mint az élet új jelenségére – sok neves politikus úgy tekint, hogy az elhárítható, vagy a társadalom szigorú ellenőrzése alá vonható és mindezt adminisztratív intézkedésekkel el lehet érni. A szakirodalom [2] és a katonai-politikai szakmai körök nyilatkozatai, elemzései a hadiipari komplexum széles körű, többirányú vizsgálatát tartalmazzák, amelyek szerint létezik az a veszély, hogy a katonai és titkosszolgálati gépezet viharos gyorsasággal behatol a politikába, az ideológiába és a gazdaságba. (…)

A hadiipari komplexum struktúrája

A hadiipari komplexum a hadikonszernek és a nekik hitelező bankok, a katonaság hadászati, harcászati és titkosszolgálati ügyeket intéző szervei és az állami-politikai hatalmi apparátus döntéshozó személyei és intézményei közötti hatalmi és érdekösszefonódás. A háttérben hatalmas, mindent átfogó propaganda-, reklám- és pszichológiai befolyásoló gépezet áll. Olyan országban jelenik meg, amelynek magas a társadalmi, kulturális fejlettsége, komoly gazdasági, tudományos-műszaki és hadipotenciállal rendelkezik és a társadalmi-gazdasági rendszerén belül szilárd, jelentős központi irányító és végrehajtó hatalmi struktúra fejlődött ki. Ahol kialakul, ott a hadiipari vagy hadi-gazdasági-politikai komplexumnak önmagát fenntartó és megerősítő természete van. (…) Ez az erőteljes, erőforrásban gazdag és kiterjedt koalíció egyetlen közös célra teremtődött: a katonai szektor további bővítésére, függetlenül a tényleges katonai szükségletektől.

A hadiipari komplexum struktúrájának elemei:

  1. a legkorszerűbb fegyverfajták és -rendszerek tömeges gyártásával foglalkozó nemzeti és nemzetközi monopóliumok;
  2. a katonai gépezet felső vezető rétege;
  3. a titkosszolgálati apparátus felső vezetése;
  4. az államapparátus azon része, amely szoros kapcsolatban van az előző ipari-katonai-titkosszolgálati csoporttal. Ebben találhatók mindazon erők, amelyek a hadiipari hatalom céljait képviselik, és útját egyengetik a legfelsőbb törvényhozó testülettől egészen a helyi közigazgatási apparátusig; [7]
  5. az előző alkotóelemeket “erősítő”, illetve kiegészítő komplexum: a média, a kutatóhelyek, az egyetemek, a reprezentatív közszolgálati testületek stb.

A hadiipari komplexum magvát maguk a monopóliumok, a katonai és titkosszolgálati apparátusok adják. Köréjük csoportosulnak a velük különböző kapcsolati fokon álló hatalmi erők. Ezért tekinthető a hadiipari komplexum a politikai, a társadalmi és a gazdasági életet befolyásoló egyik legjelentősebb erőnek.

http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2000/2_12.html


Nemzetközi fegyverkereskedelem: kik a legnagyobb vevők és eladók?

http://hu.euronews.com/2016/02/22/nemzetkozi-fegyverkereskedelem-kik-a-legnagyobb-vevok-es-eladok


A világ legnagyobb pénznyelője: az amerikai hadsereg

Az Egyesült Államok elképesztő összegeket költ a hadseregére, de a végeredménnyel mégsem elégedett senki sem. Ennek egyik oka a sok közül, hogy az utóbbi időben az eszközbeszerzések nagy része rettenetesen félrement: elszaladó költségek, elszálló határidők, rengeteg hiba és elbaltázott végtermék jellemzi az olykor több mint ezermilliárd dolláros költséggel hadrendbe állított, papíron szupermodern fegyverrendszereket. A hadibiznisz azonban nem áll le: a fegyvergyártók a politikai manipuláció mesterei, és még a szektort korábban élesen bíráló Donald Trumpot is gyorsan megdumálták.

http://index.hu/gazdasag/2017/05/12/amerikai_hadsereg_trump_f-35_kozbeszerzes_tularazas/

Mainstream tudósok: az USA oligarchia és nem demokrácia

A Princeton és a Northwestern egyetemek kutatói által jegyzett új tanulmány megállapításai szerint az Egyesült Államok politikai rendszere korántsem demokratikus, sokkal inkább a gazdagok és hatalmasok érdekeit szolgáló oligarchia. Nos, igazából ez nem újdonság. Sőt, a tanulmány alapján annyira nem, hogy ez az egyre fokozódó tendencia már több mint 30 éve egyértelműen jelen van. Az újdonság az, hogy immár nagy nyilvánosság előtt ismertetett tudományos alapja van az ilyen állításoknak. Akárcsak Thomas Piketty francia közgazdász könyve esetében a modern kapitalizmus valódi természetéről.

http://valodidemokraciatmost.blog.hu/2014/04/20/usa_oligarchia_kapitalizmus_egyenlotlenseg

 

Please follow and like us:

2 thoughts on “A hadiipar befolyása”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.