Háború Hadi-ipari komplexum Oligarchia Politika Világ

Kissinger, a Nobel-békedíjas háborús bűnös

Mivel az amerikai világbirodalmi politika lényegében a Kennedy-merénylet óta változatlan, és a régebbi ügyekről általában többet tudhatunk, érdemes megvizsgálni az egyébként máig nagy befolyással bíró egykori külügyminiszter, Henry Kissinger munkásságát.

>>Henry Kissinger milliók haláláért felelős. Ő egy gyilkos, hazug, csaló és egy bandita, és Hágában van a helye – mondta Medea Benjamin, a CODEPINK nevő női polgári szervezet vezetője Washington DC-ben, a szenátus, fegyveres szolgálatok bizottsági meghallgatásán. Bilincseket és nagy méretű transzparenseket tartottak fel “Kissinger: háborús bűnös”, és “Tartóztassák le Kissingert háborús bűnökért” feliratokkal, valamint az aktivisták felolvasták a polgári elfogatóparancs szövegét. (…)

“Henry Kissinger csak egy a büntetlenség kultúrájának számos képviselője közül, amely még mindig a legmeghatározóbb az amerikai vezetők körében a külpolitikai megközelítést illetően. Miközben az aktivisták folyamatosan kritizálták őt a példátlan bűncselekmények hangszerelése illetve támogatása miatt, a globális diplomácia védőbástyájának tekintik azok, akik a kongresszus megszentelt csarnokait járják. Az ő valódi öröksége a pusztítás.” (…)


Polgári elfogatóparancs:

A CODEPINK Henry Kissinger letartóztatására szólít fel háborús bűnök miatt.

Vietnam: 1969-től 1973-ig Kissinger Richard Nixonnak dolgozott, Kissinger felügyelte a mészárlást Vietnamban, Kambodzsában és Laoszban, mely több millió ember halálához vezetett. Több ezren haltak meg a nagy dózisú Agent Orange hatásaiba, és a fel nem robbant amerikai bombáktól, melyek beborították a vidéket.

Chile: Henry Kissinger volt az 1973 szeptember 11-i Chilében lezajlott puccs egyik kitervelője, egy puccsé, mely megdöntötte a demokratikusan megválasztott Salvador Allende-t. Mindezt tizenhat év elnyomás, kínzás és halál követte Kissinger barátjának, a fasiszta Augusto Pinochetnek az uralma alatt.

Kelet-Timor: 1975-ben, mialatt Gerald Ford elnöknek dolgozott, Kissinger előzetesen jóváhagyta Suharto indonéz diktátor véres invázióját Kelet-Timor kis szigetén. Ezt a törvénytelen agressziót az Egyesült Államok által átadott fegyverekkel hajtották végre. Mire az indonéz megszállás véget ért 1999-ben, 200.000 timorit irtottak ki, a lakosság 30 százalékát.

Ez Kissinger öröksége. Halál. Pusztítás. Szenvedés. Nyomor. Diktatúrák. Ő egy gyilkos, hazug, csaló, egy bandita.

A demokráciáknak a tisztviselők tetteikért való felelősségre vonhatóságát meg kell tartaniuk. Ezért követeljük, hogy Henry Kissingert tartóztassák le emberiség elleni bűncselekményekért, és vonják felelősségre Hágában.

A CODEPINK egy nők által vezetett alulról építkező szervezet, mely azon dolgozik, hogy véget érjenek az amerikai háborúk és a militarizmus, hogy támogassa a békét és az emberi jogi kezdeményezéseket, és hogy átirányítsák az adófizetők pénzét az egészségügybe, az oktatásba, a zöld munkahelyekbe és más életet megerősítő programokba.<<

Pinochet és Kissinger

>>”Egy ország csupán azért nem válhat marxistává, mert polgárai felelőtlenek – vélekedett Kissinger az 1970-es chilei választásokról. És ha ő valamit kimondott, azt tettek követték: célratörőek, ha kell, titkosak, ha kell, konspiratívak, ha kell, áthágtak minden nemzetközi egyezményt.

Nem csupán ideológiáról volt szó – az amerikai nagyvállalatok érdekeltségei kerültek veszélybe. A rézbányák államosításának programja pedig a korábbi tulajdonosokat, az amerikai Kenecott és Anaconda cégeket csődbe vitte volna.

Az amerikai vezetés kétfrontos harcot kezdett az Allende-kormány ellen: egyrészt diplomáciai, gazdasági nyomást gyakorolt rá, másrészt szabotázsokkal, emberrablásokkal, merényletekkel igyekezett destabilizálni az országot. (…)

Kissinger a hetvenes évek világpolitikájának meghatározó egyénisége, a Nixon-, majd a Ford-kormány nemzetbiztonsági főtanácsadója, illetve külügyminisztere szokatlan hatalommal volt felruházva. A paranoid, antiszemitának mondott, értelmiségellenes Richard Nixon csak egyetlen emberben bízott meg, a zsidó entellektüel Henry Kissingerben. A Nobel-békedíj kitüntetettje kiváló stratéga, kemény, éles eszű tárgyalópartner, tudós, széles látókörű diplomata – mondják tisztelői. Ellenségei – nemcsak Amerikában, de a világ más tájain is – Pinochettel, Miloseviccsel egyenragú háborús bűnösként emlegetik.

Christopher Hitchens The Trial of Henry Kissinger című könyve és az ennek alapján készült dokumentumfilm a Kissinger elleni vádakat foglalja össze. Kissinger politikai pályafutásának kezdete sok mindent előrevetített. 1968-ban Johnson amerikai elnök, aki nem kívánta újraválasztatni magát, béketárgyalásokat folytatott Párizsban az észak-vietnamiakkal a háború befejezéséről. Az amerikai demokrata delegációnak tagja volt a republikánus érzelmű Harvard-tudós, Henry Kissinger is.

Kissinger tudta, ha a választások előtt megkötik a békét, az a demokrata Hubert Humphrey győzelmi esélyeit növeli. Értesítette a Nixon-csapatot a tárgyalások állásáról, javasolta, hogy lépjenek kapcsolatba a dél-vietnamiakkal, és ajánljanak fel jobb feltételeket Nixon megválasztása esetén. A dél-vietnami kormány megvétózza a békejavaslatot, a tárgyalások összeomlanak, Richard Nixont elnökké választják, Henry Kissingert nemzetbiztonsági főtanácsadónak nevezik ki. Öt évvel később, 1973-ban Kissinger és Le Duc Tho észak-vietnami elnök aláírja a békeszerződést, ami alig különbözik a 68-as tervezettől.

1973-ban a Nobel-békedíjat megosztva Kissinger és Le Duc Tho kapta. Le Duc Tho arra hivatkozva, hogy országában még mindig nincs béke, nem vette át a kitüntetést.<<


Oliver Stone: Amerika elhallgatott történelme 7. rész – Johnson, Nixon és Vietnám

Please follow and like us:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.